Sérüléstől a csúcsteljesítményig - A
sportsebészet világa
Doki, a következő EB meccsen akkor játszhat, ugye?? Ugyanezt a kérdést teszi fel
nekem mindenki a kispadon, a szövetségi kapitány, a másodedző, a masszőr, aztán
a telefonban az elnök, meg a főtitkár.
Ezt a kérdést szeretjük a legjobban. Egyensúlyozni a csapat elvárásai és a szakma
szabályai között. Mi az, amit még „elbír” a sportoló, és mi az, amit elődöntő ide-vagy
oda, nem vállalhat be. Pedig végigcsinálta az összes selejtezőt, december 22-én
ment haza az edzőtáborból, de 27-én már újra ott volt, ahogy január másodikán is.
Mielőtt bekerült a felnőtt keretbe 5-6 évig minden nyáron csak 1-2 hete volt szabad.
Operáltam a nagyanyját, felhívott a gyereke lázgörcse miatt, amikor kijutottunk együtt
ittunk a bárban. Nincs más balkezes átlövőnk.
Mit mondjak? Visszamehet??
12:30-13:10
BME I
Orvostudomány
IB026
Ismerd meg az előadót:
Dr. Tátrai Miklós
Tátrai Miklós vagyok, ortopéd orvos – vagy ahogy én szeretem mondani:
sportsebész. Ilyen szakvizsga ugyan nincs, de ez írja le legjobban, amit csinálok:
sportolókat segítek visszajuttatni a pályára.
A sportorvosláshoz sok út vezethet, de a szakma lelke az ortopédia és a baleseti
sebészet. Én is ezen az úton haladtam: 2016-ban ortopéd–traumatológiai, 2018-ban
sportorvosi szakvizsgát szereztem. Nyolc évig dolgoztam a Sportkórházban, jelenleg
pedig a Budai Egészségközpontban gyógyítok.
2016 óta a felnőtt férfi kézilabda-válogatott orvosi stábjának is tagja vagyok.